Országszerte szelektív gyűjtésre ösztönöz az új hulladéktörvény
Az új hulladéktörvény korszakalkotó, hiszen a hulladékgazdálkodás területén érvényes európai uniós elvárások és irányelvek most először érvényesülnek hazánkban, jelentette ki a parlament által elfogadott jogszabály kapcsán Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára. Értékelése szerint, a jogszabály rendelkezései végre arra ösztönzik az ágazat minden szereplőjét, hogy minél kevesebb szemét keletkezzen Magyarországon. Ugyanakkor határozott meggyőződése, hogy a törvény végre kimondja az Európai Unió (EU) általi „hulladékhierarchiának" nevezett alapvetést, amely szerint a törvénykezésnek mindent el kell követnie gazdasági, pénzügyi ösztönzésekkel, hogy a lehető legkevesebb szemét keletkezzen, illetve a lehető legkevesebb hulladék kerüljön a lerakókba, derül ki a www.kormany.hu internetes portálon közzétett összefoglalóból. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Magyarországon – becslések szerint – évente 20-30 millió tonna hulladék keletkezik, ami EU-s összehasonlításban a középmezőnyt jelenti, ám a teljes mennyiségből hasznosított hulladék az európai uniós átlag elenyésző töredéke. Példaként említette Budapestet, ahol a szelektíven begyűjtött és hasznosított hulladék négy-öt százalékos arányt mutat, miközben az EU-ban – a 2013-2016 közötti időszakban – 40-60 százalékos mutató elérésével számolnak. Nagy lemaradást kell tehát behoznunk. Illés Zoltán leszögezte, hogy az EU és a magyar kormány célja közös: „a szemétben lévő érték ne kerüljön lerakásra, hanem használjuk fel, hasznosítsuk a benne lévő erőforrást, értékeket". Ugyanis nagy a tét: éves átlagban mintegy 200 milliárd forint, amit eddig „letettünk" a lerakókba. Ezen kell mielőbb változtatni, ehhez pedig nagyon jó alapot ad az új hulladéktörvény. Majd kifejtette: a lerakási járulék egy negatív ösztönző, mert arra sarkallja a szemétszállító cégeket, hogy minél kevesebb hulladékot tegyenek lerakókba, helyette az adott hulladékáramnak megfelelő hasznosítókba vigyék. Ennek érdekében azt is mihamarabb el kell elérni, hogy a lakosság országszerte, a lehető legnagyobb arányban és rendszeresen szelektíven gyűjtse a hulladékot, amely a feldolgozókba kerülve hozzájárul a hasznosítási arányok javulásához. Az EU fejlett hulladékgazdálkodással rendelkező országaiban ez régóta működik, a lakosság nagy többsége tudatosan különíti el otthonában a szelektív hulladékot és viszi a gyűjtőhelyre, Magyarországnak még nagyon sokat kell tennie, illetve elérnie, hogy az élenjárók közelébe kerüljön. Az államtitkár egyértelművé tette: a szelektív hulladékgyűjtés több anyagi forrást, ráfordítást igényel, mint a vegyeshulladék, vagyis a szemét begyűjtése. Ám, míg az egyik oldalon – a nagyobb szelektívhulladék-gyűjtés következtében – nőni fog a hulladékszállító cégek költsége, addig a másik oldalon növekedhet a bevételük, hiszen a hasznosítható hulladékok értékesítéséből plusz bevételhez juthatnak. Ezenkívül, a szelektívhulladékos iparág fejlesztésének, fejlődésének az is nagy előnye lesz, hogy új munkahelyeket is teremt, emelte ki az új hulladéktörvény további hasznát Illés Zoltán. A környezetügyért felelős államtitkár szerint, az új hulladéktörvény másik óriási vívmánya a központi árszabályozás. Fejtegetése szerint: mostanáig mind az önkormányzatoknál, mind a közműcégeknél – évről évre – a lakosokra hárították a pluszköltségeket, ez azonban megváltozik: 2014-től nem növekszenek, inkább több helyen csökkennek majd a szemétszállítás díjai. Erre az az egyértelmű magyarázat, hogy közszolgáltatást – ez esetben a lakossági szemétszállítást – 2014. január 1-től csak a minimum 51 százalékos önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő cég végezhet. Az új tulajdonosi szerkezet egyúttal garanciát is jelent arra, hogy az embereknek nem kell attól tartaniuk, hogy a szemét-, illetve hulladékszállítással foglalkozó közszolgáltatók – a többségi külföldi tulajdonban lévő magáncégek gyakorlatától eltérően – extraprofitra törekednének, vagyis megszűnik ez a fajta, általában a lakosságra hárított teher. Kiemelte még: a közszolgáltatással kapcsolatos európai uniós szabályok, és az EU versenyjogi szabályai nem fedik egymást teljes mértékben. A fejlett országokban a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásokat jelentős mértékben ugyancsak önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő cégek végzik. Erre azért van lehetőségük, mert a környezetvédelem ügyét az EU kiemelten kezeli s ez esetben a környezetvédelmi és a lakossági érdekek együttesen kezelendők. Az új hulladéktörvény „kulcsrakész ház", ezt követően jön a szintén nagy feladat: a berendezés, hangoztatta Illés Zoltán. Körülbelül harminc végrehajtási rendelet van készülőben, ezek között szerepel az is, amely szabályozza a hulladéklerakási járulékból várható 21 milliárd forint bevételt, illetve annak felhasználását. A tervek szerint a pénzt a Vidékfejlesztési Minisztérium gyűjti be, majd forgatja vissza hulladékgazdálkodás fejlesztési feladatainak ellátására, részben a közszolgáltató cégeknek, hogy azok a hulladékok körében még nagyobb szelektivitást érhessenek el, vagyis mielőbb és minél kisebb legyen szemét aránya. Ehhez nem kis részben lakossági szemléletformálásra és más egyéb, eddig elhanyagolt, a hulladékgazdálkodást érintő fejlesztések végrehajtására is szükség van, hívta föl a figyelmet erre is, az államtitkár. Forrás: www.kormany.hu |
