Általános információk

Vállalati információk

Archív információk az OKTF NHI-ről

Partnereink

Hulladékgazdálkodásért Díj

EM cimeres logo ARANY HU

Bírságok

Anyagi jogi bírság. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítésről szóló 2013. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Mtv.) 15. §-a alapján a minősítő a kérelmezőt 50.000 forint összegű bírság megfizetésére kötelezi, ha a kérelmező az Mtv. által meghatározott adatváltozásra vonatkozó bejelentési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget. A minősítő tehát az Mtv. által meghatározott feltételek alapján anyagi jogi bírságot szab ki. Ez a bírság objektív alapú szankció, a kötelezettség megsértése esetén a minősítő nem rendelkezik mérlegelési lehetőséggel.

Eljárási bírság. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 61. §- alapján meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője egyébként rosszhiszeműen jár el.

A hatóság az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét az okozott többletköltségek megfizetésére kötelezi, ha

a) eljárási bírságot szab ki,
b) az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője jogellenes magatartása folytán vált szükségessé valamely eljárási cselekmény megismétlése, vagy
c) a többletköltség azért keletkezett, mert az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője valamely eljárási cselekményét nem a célszerűség figyelembevételével teljesítette.

Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint.

Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.

Az eljárási bírság kiszabásánál a hatóság figyelembe veszi:

a) a jogellenes magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét,
b) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá
c) az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és mértékét.

A minősítő a Ket. alapján tehát meghatározott esetekben eljárási bírságot szabhat ki, amelynek kiszabásánál és mértéke meghatározásánál a Ket. által meghatározott szempontokat veszi figyelembe.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 42. § (1)-(3) bekezdése szerint a beszedett bírság, késedelmi kamat, pótlék közvetlen költségvetési bevételt képez.

A beszedett bírság tekintetében keletkező visszafizetési kötelezettséget a bírságot felhasználó szerv vagy a költségvetés közvetlen bevételeiről és kiadásairól szóló fejezet kiadási előirányzatainak terhére kell teljesíteni.

A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani. A bírság befizetésévvel kapcsolatban további információk az igazgatási szolgáltatási díjak menüpont alatt találhatóak.