Általános információk

Lakossági információk

Vállalati információk

Információk az OKTF NHI-ről

Partnereink

Hulladékgazdálkodásért Díj

Földművelésügyi Minisztérium

Jövőre kevesebb lesz a lerakási díj az eredetileg tervezettnél, derült ki a gödöllői konferencián

godolloi-konferencia-1„A maradék maradékának a maradéka” – hangoztatta Illés Zoltán, környezetügyért felelős államtitkár

Sikeres volt, hiszen sok új és a hétköznapokban is jól hasznosítható információval térhetett haza az a háromszáznál több szakember, illetve érdeklődő, aki résztvett a háromnaposra meghirdetett, Új utakon a hulladékgazdálkodás címmel megrendezett szakmai konferencián. A Vidékfejlesztési Minisztérium felkérésére a Szent István Egyetem szervezésében és az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség szakmai támogatásával – a gödöllői egyetemen – lebonyolított fórumon hazai és külföldi szakemberek előadásaiból éppúgy első kézből értesülhettek a magyarországi és az európai uniós hulladékgazdálkodás rövid- és hosszútávú szándékairól, mint az ágazat egyes szakterületeinek, illetve mérvadó cégeinek eredményeiről, terveiről. Ezzel a szervezők azt is elérték, hogy ne pusztán a jogalkotók és az ágazati irányítók fóruma legyen a konferencia, hanem a hulladékgazdálkodási szakma képviselői személyesen is beszámolhassanak a tapasztalataikról s – az együttműködés szándékával – nyilvánosan is megfogalmazhassák igényeiket.

Nagy érdeklődés előzte meg és kísérte az Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás címmel, június 13-15. között meghirdetett szakmai konferenciát, hiszen összesen háromszáznál több szakember, illetve érdeklődő vett részt az eseményen. Külön színfolt volt és tartalmilag gazdagította a konferencia programját, hogy Belgiumból és Németországból is érkeztek előadók. A konferencia nagy értéke: mind a jogalkotói, mind a jogalkalmazói oldalt tekintve, az első alkalommal találkozhattak egy nyilvános fórumon az ágazat – tágabb értelemben vett – szereplői azóta, hogy ez év januárjától gyökeresen megváltoztak a magyarországi hulladékgazdálkodás irányításának szempontjai és ez a gyakorlatban is érvényesül.

godolloi-konferencia-2A konferencia szervezői – a programok összeállításával – arról is gondoskodtak, hogy ne legyen egyoldalú a szakmai fórum, ne pusztán a jogalkotói oldal „hallathassa” a hangját, hanem azok a piaci szereplők is, akik az új helyzetben arra törekszenek: hogyan lehet Magyarországon a korábbinál eredményesebb hulladékgazdálkodást folytatni úgy, hogy az az európai uniós elvárásoknak is megfeleljen. Ennek érdekében a környezetvédelem világtendenciája éppúgy napirenden volt, mint az Európai Unió (EU) 6. akcióprogramjának értékelése, illetve az újabb indítása, akárcsak a magyarországi hulladékgazdálkodási piacon érvényben lévő és a jövő évtől esedékes jogszabályok.

Így a korábbi Johannesburgi és Riói környezetvédelmi világkonferencia eredményei, a „kivitelezés” hiányosságai, valamint az újabb – a gödöllői konferencia nyitónapján kezdődő – világtalálkozóval szembeni elvárások éppúgy terítéken voltak, mint az EU új, 7. környezetvédelmi cselekvési terve, akárcsak a települési szilárdhulladék-kezelés üzleti modelljének németországi rendszere, illetve tapasztalatai vagy annak a csaknem egy évtizeden át tartó folyamatnak a bemutatása, ahogyan a belga kikötőváros Antwerpen lakosságának nagyobb része, mára környezettudatos magatartásúnak minősíthető.

A környezetvédelem – ezen belül hangsúlyosan a hulladékgazdálkodás – egészét érintő plenáris előadásokat követően, az egyes szakterületek a szekcióüléseken még részletesebb, még mélyebb információkhoz juthattak a különböző témákban tartott előadásokból. A lakossági szelektív hulladékgyűjtés helyzetéről és lehetőségeiről éppúgy látványos előadásban számoltak be a szakterület képviselői, mint a hulladékstátusz megszűnésének módjairól vagy a roncsautó-kérdés, valamint a veszélyeshulladék-kezelés gondjairól, megoldási lehetőségeiről. Hangsúlyos téma volt a lakosság körében végezhető környezetvédelmi szemléletformálás, amely az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökségnek (OHÜ) is az alapfeladatai közé tartozik, ám – a korábbiakkal szemben – mindezt összehangoltan, a tudatformáló kampányok egymásra épülésével, lehetőleg a teljes magyarországi lakosságra kiterjesztve készül megvalósítani. Ugyancsak szó volt a szennyvíziszap kezelésének fontosságáról, a kommunális szilárdhulladékok égetésének gondjairól vagy a betétdíjas rendszerek bevezetésének várható feltételeiről.

godolloi-konferencia-3Minden egyes előadásra jellemző volt, hogy nemcsak az adott szakterület állapotáról adtak „helyzetjelentést” az előadók, hanem a fejlődési és fejlesztési lehetőségekről is beszámoltak, ezzel maguknak, illetve cégüknek éppúgy perspektívát adtak, mint a hulladékgazdálkodási ágazatnak.

Ezeken kívül azokat az elvárásokat is alaposabban megismerhették az érdeklődők, amelyeket az EU támaszt Magyarországgal és más tagállamokkal szemben, felvetve az olyan megoldásokat, amelyekkel az itthoni szűkös önkormányzati erőforrások ellenére, eredményes hulladékgazdálkodás valósítható meg.

Nagy figyelemmel hallgatta minden jelenlévő Illés Zoltánt, a környezetügyért felelős államtitkárt, aki a jogalkotói szándékokról éppúgy érvekkel alátámasztott előadást tartott, mint azokról a jogszabályi tervekről, amelyek várhatóan a jövő évtől „élesbe” fordulnak. Az államtitkár alapvetőnek tartja „A maradék maradékának a maradéka”égethetőségének és a lerakás elvét és az ehhez kapcsolódó hulladékkezelési gyakorlatot s ezt a megfogalmazást később több előadó, illetve hozzászóló – magáévá téve – fölidézte.

Az Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás című konferencián tartott előadásában Illés Zoltán nemcsak az ágazat kormányzati szándékairól és a közeljövő jogalkotási folyamatáról, valamint a tervezett törvények tartalmáról adott összefoglalót, hanem ismertette a lakosságot és a hulladékgazdálkodási piac szereplőit érintő irányokat, elvárásokat, azzal a hangsúlyos megjegyzéssel, hogy az ezeknek megfelelő piaci szereplők tervezhetőbb és kiszámíthatóbb gazdálkodást folytatnak, vagyis minden egyes résztvevő megtalálhatja a számítását. Az államtitkár jelezte, hogy egyértelmű a cél és a feladat: a saját területén mindenkit arra kell ösztönözni és késztetni, hogy minél nagyobb arányban gyűjtse szelektíven a hulladékot. Se a lakosságnak, se a hulladékgyűjtőnek, -kezelőnek ne érje meg azt válogatás nélkül a lerakóba vinni egyik hulladékáram tekintetében sem. Vagyis mindannyiunknak arra kell törekednünk, hogy a felgyülemlett hulladékból a lehető legkevesebb, valóban használhatatlan anyag kerüljön a lerakókba, ez „A maradék maradékának maradékából” elve és gyakorlata.

Ezt a már hatályban lévő termékdíj-törvény igyekszik a szabályozással is támogatni, amelyhez újabb erősítést jelent majd a várhatóan a parlament őszi ülésén elfogadásra kerülő hulladékokról szóló törvény és további „javulást” hozhat majd a betétdíjról szóló, átfogó rendelkezés, melynek előkészítése most zajlik. Mindez összhangban van azzal a kormányzati törekvéssel, hogy az államnak jelentős szerepe van és lesz is abban, hogy a hulladékgazdálkodásban a jövőben ne fordulhasson elő az a korábbi években tapasztalt gyakorlat, hogy az iparágegyes szereplői csak ott és addig tevékenykedjenek, ahol és ameddig anyagi érdekük diktálja és hasznuk van belőle. Az előadásában Illés Zoltán államtitkár megerősítette azt az információt is, amely szerint 2013. január elsejétől hulladékgazdálkodási területen közszolgáltatást csak olyan cég végezhet, amelyik többségi állami és/vagy önkormányzati tulajdonban van. Ez teljes egészében megfelel annak a jogalkotói koncepciónak, hogy a magyarországi hulladékgazdálkodás – valamennyi érintett számára – átlátható, nyomon követhető, ellenőrizhető és számon kérhető legyen.

godolloi-konferencia-4Jó hírnek minősíthető az a konferencián elhangzott államtitkári bejelentés is, amely szerint a jövő évtől esedékes hulladéklerakási járulék összege az első évben fele lesz az eredetileg javasoltnál és fokozatosan éri el a jelenleg tervezett maximumot. Ennek magyarázata, hogy a jogalkotó a törvény-előkészítés során mind a hulladékgazdálkodási szakma cégeivel, mind az e területen tevékenykedő civil szervezetekkel is egyeztette az igényeket és a lehetőségeket. Ezek figyelembevételével, a jövő évben tonnánként háromezer forint, majd – évenként további háromezerrel növelve – 2016-tól lesz 12 ezer forint/tonna lesz a hulladéklerakási díj. Ez utóbbi összeg még mindig jóval kevesebb, mint a környező országokban fizetendő hulladéklerakási díj, a fejlett észak- és nyugat-európai országok pedig az itthon tervezettnek a többszöröse. Az érvelés szerint ezzel a fokozatosság elve érvényesül és nagyobb valószínűséggel elkerülhető az illegálisan lerakott hulladékok mennyiségének hirtelen nagyarányú növekedése, ugyanakkor a lakosságot sem terheli meg hirtelen a rájuk áthárított lerakási díj.

Vámosi Oszkár, az OHÜ ügyvezetője a gödöllői konferencia nagy értékének tartja, hogy nem kinyilatkoztatásokként hangoztak el a központi előadások, hanem vitaalapot jelentettek s a felvetett problémákról, a tervekről és az igényekről a szekcióüléseken éppúgy lehetett beszélni, véleményt cserélni, mint a konferencia szüneteiben. A hazai és a belga, valamint a német szakemberek előadásai alapján egyértelművé vált: a hulladékgazdálkodásban egyre inkább fontos az innováció, hiszen időről időre olyan megoldásokat kell érvényesíteni, illetve találni, amelyek egyszerre felelnek meg a korszerű gyűjtési és hasznosítási rendszereknek, a környezet- és természetvédelmi elvárásoknak és a hosszútávú tervezéssel képesek a környezeti eredmények maximalizálására.

Ugyanakkor egyfajta mérföldkőnek is tekinthető a gödöllői konferencia, hiszen a megjelentek egyrészt „első kézből” ismerhették mega teljes egészében megújuló magyarországi hulladékgazdálkodási piacszabályozásának eddigi tapasztalatait, akárcsak a kormányzati stratégia, illetve az újabb rendeletek előkészítésének aktuális szakaszát, várható hatályba lépését és a szabályozások módosításainak részleteit, amely lehetőséget teremt az azokra való reflektálásra és felkészülésre is. Másrészt a szakmai fórumon elhangzott tájékoztatók, információk jó támpontot jelentenek arra, hogy mind a termékdíj-köteles termékekből képződő hulladékok gyűjtésével, hasznosításával foglalkozó szervezetek, cégek megalapozottabban, kiszámíthatóbban tervezhessék meg a tevékenységüket, működésüket. A minél eredményesebb megvalósításhoz nemcsak a jogszabályi keretek adottak, hanem partnerként az OHÜ is hozzájárul a sikerekhez, ezt a konferencián mind a plenáris ülésen, mind a szekcióülésen egyértelművé tette Vámosi Oszkár.

A konferencia zárónapján – a szekcióvezetők értékelése alapján – sarkalatos kérdés volt: meg lehet-e előzni a hulladék keletkezését egy olyan piaci környezetben, amelyben lényegében minden egyes gyártótól eleve úgy kerül ki egy termék, hogy az több-kevesebb hulladékot tartalmaz? Kinek kell odafigyelnie: a gyártónak/forgalmazónak vagy a fogyasztónak, netán mindkét piaci szereplőnek arra, hogy összetételében, mennyiségében kevesebb legyen a gyártott/vásárolt termékhez kapcsolódó hulladék? Végleg be kell-e rendezkednünk arra, hogy a hulladékképződés mértéke és aránya évről évre növekszik s emiatt egyre nagyobb szerepet és teret kell kapnia a hulladékgazdálkodásnak vagy megelőzhető, illetve mérsékelhető e tendencia?

A konferencián kedvező válaszok is elhangzottak, ami a lakosság tudatos és egyre kiterjedtebb szelektív hulladékgyűjtésétől éppúgy függ, mint a társadalmi-jogi környezettől. Ez utóbbihoz pedig a magyarországi jogszabályozás megteremtette és a közeljövőben megteremti a feltételeket, a többi a hulladékgazdálkodási piaci szereplőitől – a gyártóktól, a forgalmazóktól kezdve, a magánszemélyeken át, a hulladékgyűjtést és hasznosítást végző szervezetekig, vállalkozásokig –, vagyis minden érintett aktivitásától függ.

A előadások anyagai letölthetőek a konferencia honlapjáról: http://konferencia.gek.szie.hu/node/22

godolloi-konferencia-5godolloi-konferencia-6

godolloi-konferencia-7godolloi-konferencia-8

godolloi-konferencia-9